Főoldal / Blog / A keresztszemes hímzés eredete és stílusai

A keresztszemes hímzés eredete és stílusai

Előfordulhat, hogy a hímzővászon vízszintes szálai vastagabbak, mint a függőlegesek, ekkor – hogy az arányok megmaradjanak – szintén nagy szerepet kap a szálak megfelelő arányú számolása. A keresztszemes alapegysége, a szem két, egymást keresztező laposöltésből készül, így a technikát a laposöltés-hímzés továbbfejlesztésének tekinthetjük. Van olyan elmélet, amely a ruhadarabok egyes részeinek összerögzítését szolgáló, keresztirányú öltések díszítési célzatú továbbfejlesztését látja benne, sőt előfordul, hogy gyökereit a szövéshez vezetik vissza. A története az ókorra nyúlik vissza, valószínűleg Ázsiában született, és onnan terjedt el az egész világon. A korunkra fennmaradt legrégebbi keresztszemes alkotást Egyiptomban készítették, a díszítés onnan Kínán, majd a Közel-Keleten át terjedt át Európába. A legrégebbi Európában talált, keresztszemessel hímzett darab Angliában, a 7. században jött létre. Magyarországon a 18. században terjedt el széles körben, amikor Mária Terézia rendeletére az iskolákban kezdték oktatni a hímzést a leánygyermekek számára. A világ különböző tájainak jellegzetes mintavilága alakult ki, Európa északi részeire, Skandináviára a geometrikus minták, a déli területekre (pl. Törökország, Balkán, Közép-Európa) a növényi ornamentika, a figurák használata jellemző. Hazánkban több területen alakult ki egymástól elszigetelt tipikus mintakincs, mint pl. Bereg megyében (amelyet a keresztszemes hímzés kulturális központjának is tekintenek) vagy a Rábaközben. Kezdetben a gazdagok használati tárgyainak és ruházatának díszítését szolgálta, csak sok száz évvel később lett a szegényebb néprétegek, főleg a parasztság sajátja, a népi kultúra része. Első sorban a nagyobb ünnepeknél használatos tárgyakat (pl. asztalterítő) vagy a kelengyéket díszítették vele. Manapság pedig gyakorlati haszna mellett milliók kedvenc szabadidős elfoglaltsága lett.